Magamról

Németh Tibor méhész vagyok. 

Rövid megszakítással 1953-tól gyakorlom ezt a foglalkozást. Tanítómesterem Dr. Nagy Kálmán nagyradai plébános volt, akitől 1954-ben kaptam életem első méhész könyvét, az un. „kisörösit” azzal a megjegyzéssel, hogy „te már méhész vagy”.

Életem során dolgoztam fekvő- és rakodó kaptárakkal, különböző keretméretekkel, míg kb. tizenöt évvel ezelőtt kikötöttem a mostani rakodó kaptáramnál, ami tíz darab „egységes” keretméretű fészeklépet, méztéri fiók ugyancsak tíz ½ „boconádi” lépet tartalmaz. Ez ma leginkább bevált!

A XXI. század magyarországi méhészetei sok-sok nehézséggel küzdenek a méhegészségügy, a hatékonyság, a gazdaságosság terén. Meg kell találnunk azokat a legkedvezőbb módszereket, eszközöket, amelyek vonzóvá és eredményessé teszik ezt a szakmát. Az lenne a jó, ha higgadt, okos szóval és gondolattal, egymást megbecsülve jutnánk közös nevezőre.  Joggal merül fel a kérdés:

MIÉRT?

Elsősorban azért, hogy Magyarországon fellelhető, rendszeresen megjelenő "szaklapok" tartalmát a XXI. századi jövőt önmagunknak alakítva kiegészítsük.

HOGYAN?

Magyar méhészként, magyarul! Meggyőződésem, hogy honi gondjainkat kizárólag mi, itthonról tudjuk megoldani. Írásaink közé befogadva   minden véleményt, amely névvel és képpel vállalva kulturáltan vitatkozik vagy megerősít.

MIT?

A mindenkori panaszáradaton túlmutató gondolatokat, jó példákat, amelyek a XXI. századi "kicsi", de nélkülözhetetlen tevékenységünket igazi szakmává teszi.