Csak méz, vagy valami más is!

 A magyar méhészkedést majdnem kizárólag a méz, azon belül az akácméz termelése uralja. Azonban tudomásul kell vennünk, hogy a méz, mint édesítő anyag elvesztette ebbéli szerepét, helyét a bármikor azonos minőségben előállítható egyéb cukrok, édesítő  anyagok átvették.  Alapvető kérdés, hogy  hajlandók vagyunk-e  tisztázni a méhészeti termékek, köztük a méz élettani  hatásait a jövőre nézve.  Nem elég unos-untalan azt hangsúlyozni, hogy a magyar méz kitűnő! Vajon miből tűnik ki, a ki tudja milyen arányban, milyen méznek nevezett összetevőkből egységesített „édesanyag” kotyvalékból? Hogy valóban kitűnő, azt csak akkor tudjuk bizonyítani, ha a magyar és valóban magyar méz, magyar kiszerelésben önállóan jelenik meg a fogyasztó asztalán. Talán érdemes volna elgondolkodni  a méz  néhány száz évvel ezelőtti szerepén az akkori ember egészségének fenntartása érdekében. Ne feledjük, hogy a méz  fogyasztása a hidegebb idők beköszöntésekor  nő meg ugrásszerűen. Ide kívánkozik egy rövid számítás: ha Magyarországon naponta az egészsége megtartása érdekében csak 10 gramm mézet, csupán 6 millió ember rendszeresen elfogyaszt, ez majdnem 22.000,- tonna. Csupán 10 gramm naponta!                                                                  További felhasználását illetően érdemes tanulmányozni Dr. Nicolae N.  Mihailescu: A méz és egészség (Aqua Kiadó,Budapest), Walter Pendrotti: A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társaik (Metro könyvtár), valamint Dr. Szalay László: Méhdoktor (Hunga-Print Nyomda és Kiadó,Budapest)   címmel megjelent könyveket.
További "méhtermékek", mint az ismert virágpor(pollen), a propolisz, a méhkenyér, anyapempő, méhméreg, nemcsak a modern kori ember számára ismertek, hiszen már nagyon régről használjuk őket, ezen alapulva az újabb kori  ismételt felfedezése nem kíván nagy erőfeszítést, csak foglalkozni kell velük!
A méz sokkal több, mint egyszerű étel, igazából gyógyszer! Mármint a valódi!
A virágpor minden életkorban értékes  tápláló szer. Minden, amit a virágok és  növények tartalmaznak megtalálható benne és biológiailag is nagyon értékes termék, olyan amely gyógyászatilag is  különösen hasznos. Minden életkorban, mindenki számára hasznos összetételénél fogva, segít, a gyermeknél elősegíti a növekedést, felnőtteknél a szervezet működését, a méregtelenítést, idősebb felnőtteknél a védekezőrendszer erősítésében játszik szerepet.
A propolisz a "kaptárba zárt orvosság"! Korábban a XVIII. századig elterjedt volt alkalmazása valamennyi európai országban, használták légúti gyulladások,égési sebek, felfekvés, aranyér, különböző fekélyes sebek, hólyagok esetén. A keleti népeknél még ma is él használatának tudománya, a népi gyógyászat mellett a hivatalos gyógyászatban  is megőrizte kivételes szerepét.
Külön kell szólni a méhméreg áldásos szerepéről értágító, vérhígító hatásának köszönhetően a reumás megbetegedések, ízületi bántalmak,  gyulladások, köszvény gyógyításában.
 Méhésztárs! A hőn áhított akácméz termelése igencsak időjárásfüggő, gyakran előfordul, hogy egymás után néhány éven keresztül alig vagy egyáltalán semmit sem tudunk pörgetni, vegyük elő józan eszünket és ekkor, de nemcsak ekkor  gyűjtsünk egyéb méhészeti terméket. Megéri!
   A méhkártevők, különösen az atka elleni küzdelem rossz irányt vett a kezdetektől fogva. A jelenleg engedélyezett szintetikus állatgyógyászati készítmények összetevőire különböző mértékben ellenálló lett a méhatka. A rossz védekezési módszer következtében évről évre fokozódik a méhek vírusfertőzöttsége és  ma már tudjuk , hogy  a jelenlegi módszerekkel nem leszünk képesek  ezt megállítani!

·     Összefoglalva: a magyar méhésztársadalomnak el kell végezni  sokat halogatott önértékelő feladatát, nekünk kell választ adni a MIÉRT-ekre,  majd a döntések eredményét megtanulva, tanítani a következő méhésznemzedéknek.

                                                                                                                               (folytatás következik)