Korszerű szervezeti felépítésért

   

      A jelenlegi öszvér szervezeti felépítés gátja  a szakma fejlődésének.  Tartalmát tekintve a XIX.-XX. század hatalmi berendezkedéseinek felel meg, ráadásul azt látjuk, hogy a megválasztott országos vezetés   elszakadt a tagságtól, hatalmasra duzzadt képviseleti rendszer  a valódi méhészigényeket nem hagyja  érvényesülni, mi több a több mint 400 küldött azokat fel sem tudja vetni! Hogy mennyire így van, azt jól jellemzi a Méhészújság 2018. májusi számában megjelent beszámoló a tavaszi küldöttgyűlésről, a beszámoló fényképek nélküli nyomtatott területe 1557 cm2, ezen belül a legfontosabb szereplők, a küldöttek által elmondott hozzászólások nyomdai területe 167,25 cm2, azaz 10,74 %!      Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem az egyesület  tagsága a fontos  főszereplő, jóval inkább a „11 elnökség”  és mindenki más!  (Ezen egyáltalán nem változtat az sem, hogy a jelenlegi küldöttlétszám egy  döntés következtében erőteljesen lecsökkent!) 

Legyen szabad megjegyezni, hogy sokunk véleménye szerint a XXI. század civil szerveződéseiben a megválasztott  tisztségviselők  elsősorban a tagság, mint tulajdonos által meghozott döntések képviselői és végrehajtói legyenek. Természetesen ehhez felkészült, a közösség érdekében tenni akaró tagokra, mint tulajdonosokra van szükség, amit tanulni kell! 

Tanulmányozva a környező országok méhészeinek szerveződését, azt látjuk, hogy valamennyien un. szövetségekben tömörültek, egyáltalán nem véletlenül. Átgondolva a magyarországi lehetőségeket egyik változatként: a megalakított megyei szövetségek létrehozása után az országosnál kisebb területi egységekre (régiókra) alapozott szövetségi szervezetet, képviseleti  rendszert kell kialakítani, így elérve, hogy a  döntések ott szülessenek, ahol a legtöbb adat a rendelkezésre áll. Országos szintű képviselet egy csúcsszervezet választott elnöksége és a régiók által küldött képviselőkön keresztül valósuljon meg. A kialakított 6 darab un. statisztikai régió által megválasztott 1-1 képviselő dolgozzon együtt a régiók által megválasztott 3 fő országos  vezetővel. (Ez, ha jól számolom összesen kilenc fő.)

 Ebben a felállásban nyitott kérdés maradt a méhészágazat összetételének figyelembe vétele. Jelenleg még a kedvtelésből  és a kereset kiegészítése céljából űzött méhészkedés számszerűen a meghatározó. Kisebb létszámot képvisel a hivatásszerűen végzett, csak a méhészet bevételéből élők csoportja, ezért ennek figyelembe vételével  más változatokat is át kell gondolni a méhésztársadalom tagjainak.

Egy dolog biztos! Igen rövid időn belül meg kell szüntetni ezt a hatalmi harc eredményeként kialakult kényszer szervezeti felépítést, megvalósítva a valódi egyenjogúságra alapozó  szövetségi rendszert, hogy a magyarországi méhész saját maga legyen képes megalkotni a méhészjövőt!

·         Összefoglalva: nekünk, magyar méhészeknek kell kialakítanunk a XXI. századi, korszerű, a fejlődést biztosítani képes, régiókra alapított szövetségi  rendszert, el kell érni, hogy a megválasztott csúcsvezetés minket képviseljen és el kell érni, hogy a döntések ott szülessenek, ahol azok megvalósítása akadály nélküli.

                                                                                                                     (folytatás következik)