Korszerű szervezeti felépítésért

   

      A jelenlegi öszvér szervezeti felépítés gátja  a szakma fejlődésének.  Tartalmát tekintve a XIX.-XX. század hatalmi berendezkedéseinek felel meg, ráadásul azt látjuk, hogy a megválasztott országos vezetés   elszakadt a tagságtól, hatalmasra duzzadt képviseleti rendszer  a valódi méhészigényeket nem hagyja  érvényesülni, mi több a több mint 400 küldött azokat fel sem tudja vetni! Hogy mennyire így van, azt jól jellemzi a Méhészújság 2018. májusi számában megjelent beszámoló a tavaszi küldöttgyűlésről, a beszámoló fényképek nélküli nyomtatott területe 1557 cm2, ezen belül a legfontosabb szereplők, a küldöttek által elmondott hozzászólások nyomdai területe 167,25 cm2, azaz 10,74 %!      Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy nem az egyesület  tagsága a fontos  főszereplő, jóval inkább a „11 elnökség”  és mindenki más!  (Ezen egyáltalán nem változtat az sem, hogy a jelenlegi küldöttlétszám egy  döntés következtében erőteljesen lecsökkent!) 

Legyen szabad megjegyezni, hogy sokunk véleménye szerint a XXI. század civil szerveződéseiben a megválasztott  tisztségviselők  elsősorban a tagság, mint tulajdonos által meghozott döntések képviselői és végrehajtói legyenek. Természetesen ehhez felkészült, a közösség érdekében tenni akaró tagokra, mint tulajdonosokra van szükség, amit tanulni kell! 

Tanulmányozva a környező országok méhészeinek szerveződését, azt látjuk, hogy valamennyien un. szövetségekben tömörültek, egyáltalán nem véletlenül. Átgondolva a magyarországi lehetőségeket egyik változatként: a megalakított megyei szövetségek létrehozása után az országosnál kisebb területi egységekre (régiókra) alapozott szövetségi szervezetet, képviseleti  rendszert kell kialakítani, így elérve, hogy a  döntések ott szülessenek, ahol a legtöbb adat a rendelkezésre áll. Országos szintű képviselet egy csúcsszervezet választott elnöksége és a régiók által küldött képviselőkön keresztül valósuljon meg. A kialakított 6 darab un. statisztikai régió által megválasztott 1-1 képviselő dolgozzon együtt a régiók által megválasztott 3 fő országos  vezetővel. (Ez, ha jól számolom összesen kilenc fő.)

 Ebben a felállásban nyitott kérdés maradt a méhészágazat összetételének figyelembe vétele. Jelenleg még a kedvtelésből  és a kereset kiegészítése céljából űzött méhészkedés számszerűen a meghatározó. Kisebb létszámot képvisel a hivatásszerűen végzett, csak a méhészet bevételéből élők csoportja, ezért ennek figyelembe vételével  más változatokat is át kell gondolni a méhésztársadalom tagjainak.

Egy dolog biztos! Igen rövid időn belül meg kell szüntetni ezt a hatalmi harc eredményeként kialakult kényszer szervezeti felépítést, megvalósítva a valódi egyenjogúságra alapozó  szövetségi rendszert, hogy a magyarországi méhész saját maga legyen képes megalkotni a méhészjövőt!

·         Összefoglalva: nekünk, magyar méhészeknek kell kialakítanunk a XXI. századi, korszerű, a fejlődést biztosítani képes, régiókra alapított szövetségi  rendszert, el kell érni, hogy a megválasztott csúcsvezetés minket képviseljen és el kell érni, hogy a döntések ott szülessenek, ahol azok megvalósítása akadály nélküli.

 -  Időközben  felmerült, hogy megoldás lehet az is, amikor nem méhész az egyesület megválasztott vezetője és legfőbb képviselője, akit meghatározott feladatok alapján kiirt pályáztatás útján tölthetné be az elnöki funkciót(megbízást)!                                                                                                                     (folytatás következik)