"Elég a panaszkodásból, cselekedni kell!"

"Vége a vitának", kísérő üzenettel küldte egyik méhészbarátom a Méhészet 2019. decemberi számában megjelent riportot a méhész-agrárminiszter Nagy Istvánnal. Legyen szabad megjegyeznem, hogy a lap 18  havi számaiban én ugyan egy fikarcnyi vitát sem olvastam, csupáncsak panaszáradatot. A szerkesztők kényesen vigyáztak arra, hogy még véletlenül se legyen  egyfajta véleménytől eltérő írás. Na, egészen ez nem igaz, mert dr. Kovács Dezső prof. és Csincsa Tibor írásai azért eltértek ezektől.(Ezért jött létre ez a blog is!)Egyébként  a miniszteri véleménnyel egyetértek! Különösen a riporternek adott nyilatkozat utolsó három mondatával! Olvasd el méhésztárs az egész cikket!

Ennek szellemében mit tegyünk mi? 

A következő év -2020. tavaszán meg kell szerveznünk egy un. Méhészparlamentet, a méhészek országgyűlését három tagozattal:

 1. Iránykijelölés!
 2. Korszerű szervezeti felépítés!
 3. Társadalmi kapcsolatok !

Ezekről a korábbi blogbejegyzésekben már volt szó, érdemes elolvasni, végiggondolni és ha kell vitatkozni! Természetesen ezek egyfajta gondolat, a demokratikus és hatékony tevékenység kialakítása érdekében  fogalmazódtak meg.
A méhésztársadalom közel hatvan önálló- beleértve az Omme-t is - egyesületből áll, egyenkénti létszámuk természetesen  eléggé eltérő, mégis az látszik célravezetőnek, hogy a  parlamenti ülésen egyesületenként 2-2 fő képviselje a szervezett és az un. statisztikai régiónként szintén 2-2 fő a nem szervezett méhészeket. Előreláthatólag ez 2 és fél napot venne igénybe. A tavaszi munkákba ez bele kell hogy férjen! Hiszen a jövőnkről van szó!
Kérdés? Szükség van erre? Vagy maradjon minden a régiben?