"Félek! megfenyegettek!" mondja egy méhésztárs, és aztán?

Néhányan arra az elhatározásra jutottunk, hogy nincs több időnk várni, még a kora tavaszi  méhészeti munkák megkezdése előtt meg kell tartanunk az un. Méhészparlamentet. Csupán csak két naposra tervezve, mert az idő nem ad több lehetőséget, mert azt látjuk, hogy az ismerős méhészek és "méhtartók" közül egyre többen  adják föl a szakmát még azok közül is, akik valaha főállású  méhészként tervezték a további életüket. Ez természetesen érthető akkor, amikor a buksza kiürülőben van, a fizetnivalók viszont nem várnak!

Az egy hónapig tartó  szervezés tökéletesen eredménytelen lett, az önálló méhészegyesületek sem hivatalosan, és másként sem  jelezték szándékukat. Az az érzésem, hogy ma még fel sem fogják azt a veszélyt, ami a nyakunkon van.

 Barátaim! Válságban van a magyar méhészet és ebből kilábalni csak a gondok ismeretében, gondolkodásunk megváltoztatásával, un. paradigma-váltással lehet. Amíg ez be nem következik, addig sok-sok méhészvállalkozás  csődöl be, szűnik meg.

Szóval senki sem akart a meglévő gondokról beszélni, miért? A választ tegnapelőtt kaptam meg: félek! Mert  megfenyegettek!

A bíróságra járást elkerülendő sem nevet, sem beosztást nem írok le! 

Pedig nincs mitől félni, ha feladjuk -50 éves kor alatt- még kapunk munkát, munkaerő hiány van, később már nem biztos, de hát nem ezt akartuk? Gondoljunk bele, lelkes tudósítók hányszor leírták csak a Méhészetben a  fiatalok megnyert pályázataival kapcsolatban, hogy úgyis tönkremennek, mi meg maradunk. Maradunk a sokszor 100 éves gyakorlati fogásokkal, módszerekkel, a több száz féle kaptárral, több tíz féle keretmérettel, az ehhez igazodó pörgetőkkel és egyéb eszközökkel. Így termelünk jóval drágábban!

Szóval félünk! Mégis mitől? Akik fenyegetnek- ha fenyegetnek- be fognak állni helyettünk a kaptárak közé  és elvégzik helyettünk a munkát? Félni nem kell, mert előbb vagy  utóbb rendeződik a helyzet igaz,  a méhcsaládok száma le fog csökkenni a megporzáshoz szükséges szint alá és akkor csíp belénk a bolha, talán észre térnek azok is akiknek hivatalból kellett volna tenniük az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében és talán létesítenek néhány középiskolai osztályt az országban, talán el tudják érni (hiszen szereplők), hogy a méhészeti termékek és itt elsősorban a méz, bekerüljön a sokszor emlegetett 1308/2013/EU rendeletbe, hogy ne legyen többé padlóra küldve az ágazat, ha értékesítési problémák lesznek. Talán el tudják érni, hogy a méz, mint az egészségre jó hatással lévő természetes anyag, az iskolákban egyenrangú legyen a tejjel, a gyümölccsel, stb.

Én nem félnék, mert helyettem még senki sem akart dolgozni a méhesben, senki sem akarta kiüvegezni a meglévő mézmennyiséget, senki sem akarta hűtőben tárolni a friss virágport, a propolisz-granulátumot, senki sem csinálta meg helyettem a méz-ecetet, a mézes köptetőt. Én nem félek, te se félj!