VÁLSÁGKEZELÉSI MÓDSZEREK, MÉHÉSZKÖRBEN! (Folytatás)

Méhésztársam! Természetesen ne várd el, hogy  az okfejtésre, amit   ezt megelőzően írtam,  azonnal meg fog emelkedni a magyarországi mézfogyasztás, ahhoz még sokat kell dolgozni, agyalni!

A  MIÉRT fogyasszak legalább napi 30 gramm valódi , még egyszer: VALÓDI mézet, arra az egyik legjobb válasz a mostani időkben, hogy  ezzel a saját szervezetünk védekező rendszerét megfelelő szinten tudjuk tartani akkor, ha  a méz fogyasztása rendszeres. Közben ne feledkezzünk meg más méhészeti termékek hasonló hatásairól sem! A hatások egy jelentős részét  már ismeri a mi közönségünk, ezt  bizonyítja a hirtelen  növekvő érdeklődés és  -ha van miből- vásárlás is, nemcsak mézből, propoliszból is!

Először is  a vevőknek valódi mézet kell felkínálni! A valódi méz mellé valódi információkat! Bőven megérné folyamatosan vizsgáltatni saját, majd a nagyáruházakban vásárolt mézeket is valódiságukra vonatkozóan és természetesen a különbséget, különbségeket ismertté kell tennünk!
Ez az ,amire nem szabad a pénzt sajnálni, később busásan megtérül!
Egy érdekes, bár kicsit sántító összehasonlítás: 1 kg. aszkorbinsav( C-vitamin) a jelenlegi ismereteim szerint 3000, - 4000 Ft-ba kerül!  Még egyszer: 1 kg!
Ha ugyanezt un kapszulában,  D3 -vitamin, csipkebogyó kivonattal megerősítve - 1 tablettában 1,5 g C-vitaminnal számolva-  a filmtabletta 37,70 Ft-ba került. Közelítő számítással 1 kg. kb. 20 000, Ft. (A filmtabletta összetevőit nem írom le, bármelyik  készítmény dobozán megtalálható!)
A kérdés: megéri-e egy  kis gondolkodást (innovációt) hozzátenni a szükséges bevétel megteremtésé-ért? Kb. hasonló okfejtést érdemelnének más méhészeti termékek is!
Szükséges bevételt!

Sokszor hivatkoztam Dr. Szövérdi Ferenc: Sok mézet című (kiadva  1946.) könyvére, ami a II. világháború utáni állapotokban aktuális volt. Ugyanez volt az akkori Magyarországon is. Méz nagyhatalomnak képzeltük magunkat, az EU-ba való belépésünk során senki sem gondolta volna,  (igazság az, hogy én sem!)hogy elkövetkezik az az állapot, amikor a magyar méhész nem tudja  megfelelő áron értékesíteni a kipörgetett mézét. Hogy miként jutottunk ide, megérne  egy-két misét, főleg a tanulságok levonása és  a továbblépés módozatainak  kialakítása érdekében.      

Hát most itt vagyunk! A magyar méhésztársadalom sohasem lesz már méznagyhatalom, tehát a megoldást másfelé kell keresni!