OMME tisztújítás, van remény?

Mondom a magamét, közben egyszer-egyszer megnézem a statisztikát és  el-elmegy a kedvem az írástól. Már mondtam, én nem igazán tudok "facebook" stílusban fogalmazni. Már nem is akarom megtanulni hiszem, hogy sokkal jobb értelmesen  körüljárni egy igazi problémát.  Mert van!

Már, mintegy három, de inkább négy éve, hogy a méhészeti vállalkozások nem tudnak kikecmeregni  az egyre erősebben  jelentkező válságból, amire még ránádolt a világméretűvé duzzadt koronavírus is. A válságjelenségekről már  írtam, nem érdemes újra és újra  megismételni, ettől nem lesz könnyebb. A legalapvetőbb  gond, hogy  a magyarországi méhészeti vállalkozások termelésszerkezete a méz előállítására koncentrálódik, ekörül forog minden mert a méz, a valódi méz szerepe- mint édesítőanyag-  még mindig a II. világháború utáni szükségletek alapján megfogalmazottak szerint meghatározó. Már többször volt arról szó, hogy a méhek saját szükségleteikre, egyben az ember számára is nagyon fontos termékeket állítanak elő. Több méztermelés szempontjából kevésbé jelentős  szomszédos ország termelésszerkezetét vizsgálva a virágpor, a propolisz, méhpempő, viasz előállítása mindennapos! Bevétel szempontjából nem elhanyagolható a méhanyák, a "kölyökcsaládok" exportja! Sőt! Itthon alig-alig hasznosítjuk ezeket!
A válság egyes elemeinek felerősödése kapcsán könnyebb hibáztatni mindenki mást, az egyesületet, azon belül a mindenkori elnököt, a kereskedelmet, stb. A mostani kormánynak van annyi esze, hogy egy-egy odavetett morzsával és Brüsszelre való hivatkozással eltereli a figyelmet a valódi válságokokról. Ez könnyebb, mint valódi válságmenedzselést végezni. Az agrárminiszternek természetesen nem az a feladata, hogy a mindennapi ügyeket a méhész helyett megoldja, az ő feladata az, amit megfogalmazott a Méhészet 2019. decemberi számában: "Stratégiát, cselekvési tervet csak azután lehet alkotni, kívülről akkor lehet segíteni a folyamatot, ha az irány- és hangsúlyváltás (a szereplők közmegegyezésével) világosan megfogalmazódik és igényként rögzül. Az agrártárca ezt a folyamatot minden eszközével segíti, de ez a belső cselekvést nem helyettesítheti."

  Ez az, amit sem az egyesület, sem a szaklapok nem ismertek fel igazából még ma sem!  A kanadai Csincsa Tibor tollából még csak elfogadták, de hazai  szerzőktől nem!( Ezért jött létre ez a honlap is!)

Csakhogy  a mi problémánkat nekünk kell megoldani, ha nem sikerül, akkor ügyes leányok és legények a virágmegporzás különböző módozataival lesznek nemsokára elfoglalva.(Valamit csak kell 10-15 év múlva is csinálni, nem?!)

   Az újságok nem ismerték fel, de a méhésztársadalom krémjének gondolt különböző tisztségekre jelölt, vagy jelentkezett egyének sem. Végig olvastam az un. motivációs anyagokat! Nehéz volt! Igazából olyan egykaptafára készültek, mintha minden a legnagyobb rendben volna,  szerintem a méhésztársadalom "krémje" nem tud, vagy nem akar olvasni, de szövegértésben bizony jelentősen elmarad korától! 

Először is, különféle felelős helyeken más és más a feladat!  Szörnyű lustaságra vall, ha  az elnökségi tagágra pályázó ugyanazt a szöveget adja be az elnöki, vagy elnökhelyettesi feladatra és még másra is.   Ennyire vakok volnának? Ezek szerint! Az egyik szereplő, aki az elnöki tisztségre pályázik tulajdonképpen a sérelmeit veti csak fel. A döntéshozóknak javaslom, hogy a hosszabb időn keresztül melldöngető pályázók korábbi tevékenységét  elemezzék. Nem haragból!  Tulajdonképpen az un. "motivációs" anyagokban nem lehet szinte egyet sem találni, amit majd később vissza lehet kérdezni és számon lehet kérni.

A címben szereplő kérdésre egyetlen jó válasz van: NINCS! Ilyen formában nincs és nem is lesz mindaddig, amíg az OMME szervezete meg nem újul!