Végünk van?
Végünk van! Sikít a méhésztársadalom, mert eddig nem hitte el, hogy a hordóban való mézértékesítésnek itt Európában már nincs jövője! Pedig a fagyos szelek már 2001. óta csak azt fütyülték, hogy baj van! 2000. évtől 2006-ig tizennyolc olyan cikket találtam a Méhészetben, amelyikben rövidebben, hosszabban azt mondták az interjualanyok, hogy nem lesz haszonnal művelhető tevékenység a méhészeten belül a csak a méztermelés és a "hordós" értékesítés. Ráadásul ezeket a cikkeket az az ember írta, aki ma az országos méhészegyesület elnöke! Ebben az egyesületben sem, de az egész méhészeti ágazatban sem született meg a felismerés, miszerint a magyarországi méhészet árban, de még mennyiségben sem tud versenyképes lenni a távol-keleti, valamint latin-amerikai termelőkkel. Itthon nagy büszkén tombolt a tudat, hogy a mi "kiváló" mézünkkel javítják fel a behozott pocsék mézeket. Ez normális körülmények között azt kellene hogy jelentse, a mi valóban magasabb értékű, javító mézünket jóval magasabb áron vásárolják meg. Ennek az ellenkezője történt, 2015-ben a magyar mézet hordóban a legalacsonyabb áron vették a kereskedőnek mondott haszonlesők az Európai Unióban!
Kik voltak, akik már idejekorán figyelmeztettek a várható gondokra? Laurent Lourdais, (2005. 9. Méhészeti szám 3. old.) az EU. Bizottság szakértő munkatársa. Giuseppe Lega cégtulajdonos (Méhészet 2005. 10. szám 3 old.)! Gudrun Beckh a brémai QSI laboratórium igazgatója 2006. elején, (Méhészet 2006.1.szám, 2-3 old.)! Ezek mind Bross interjúk! De igazán érdekes például Simonné Venter Éva az OMME már második ciklusra beválasztott elnökségi tagja (Méhészujság 2016.7.szám, 9.old.,) aki azt mondja, "Az egyik dolog, amit fájlalok hogy a méhészek eladják a mézet, nem értékesítik." Azt hiszem ő az, aki valami marketing bizottság vezetője, vajon mit tett a változtatásért?Csak megjegyzem, azóta sem történt semmi a gond megoldása érdekében, pedig már második ciklusát tölti a szervezet vezetésében. A többieknek erről még ennyi gondolatuk sincs!
Hazai szerzők is foglalkoztak ezzel, Nagy István Pécsről, Csonka Imre Kaposvárról, Csincsa Tibor Kanadából még leírhatta, hogy az ágazat a válság felé rohan. A későbbiek, pl. az én ezzel foglalkozó írásaim már meg sem jelenhettek az FM. miniszter dr. Nagy István nyilatkozata után a Méhészetben. Ezért jött létre ez a blog is!
A környező EU-s országokban a méz "nemzeti rangra emelt" termék! Az ott lakók becsülik a saját országukban pörgetett és forgalomba hozott mézet, így a szakboltokban megvásárolható méz és más méhészeti termék a miénkhez képest jelentős árkülönbözettel kerül forgalomba..
Mi a teendő? A VÁLSÁG viszonylag egyszerű megoldásokat kínál! Ezek : - többféle méhészeti terméket kell előállítani, - meghatározó a minőség valamennyi terméknél, - közvetlen értékesítés a felhasználóknak, - értékesítési szerkezet átalakítása, - szakboltok létesítése, - egyéni arculat, megalapozott marketing, - hazai piac megteremtése, felértékelése, - önértékelés, - szervezeti élet átalakítása, valódi érdekérvényesítő tevékenységgel, - összefogás és önellenőrzés. - valódi hírverés (REKLÁM) és hatékony népszerűsítés (propaganda ),
Igen! de mégis hová és kinek értékesítsünk? Kizárólag idehaza, ezt kell megteremtenünk! Például: lehet telepíteni értékesítési pontokat a benzinkutakon, gyógyszertárakban, vendéglőkben, vendégfogadókban, kisebb boltokban, szállítani lehet oda, ahol nagyobb létszámú embert kell etetni: kollégiumokba, idősotthonokba, iskolákba, kórházakba, pizzériákba, utazási irodákba és még sok-sok helyre!
A mindenkori kormányokkal megértetni, hogy a hablaty(ami most van) nem tesz jót a jövőnek, ha nem lesznek méhek és más megporzó rovarok, nem lesz elég élelmiszer! Meg kell a mindenkori kormányokkal értetni, hogy a méhész már ma is természetvédelmi őr szerepét tölti be, csakhogy a fizetését, a ruházatát, a közlekedési eszközét, a háziméhek egészségének megóvását segítő gyógyszerek költségeit nem az állam, azaz a társadalom biztosítja, hanem a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevétel.
Mi kell ehhez? Először is elhatározás! Fejben felkészülni a változásra, az egyesületek egyik meghatározó feladata legyen a felkészítés! Aki erre képtelen az elbukik! A mi országunkban a jövő élelmezési feladatainak ellátása érdekében tudományos módszerekkel számított és megporzásra telepített közepes vagy kisebb nagyságú méhészetekre lesz szükség. Ezek működtetését pedig csak egy nagyon jól képzett méhésztársadalom tudja felvállalni. Ennek megteremtését csak a nappali tagozatos képzés tudja biztosítani, a jelenlegi képzési formák erre alkalmatlanok.
A régi módszerek, a jelenleg is élők amelyekkel előidéztük a mostani válságot, nem vezetnek eredményre, új módszerekre van szükség, szabványosított és így kisebb költséggel beszerezhető eszközökre( egységes kaptár, pörgető, fedelező,stb.) vele egyidőben nyitás a közönség felé, a hatékony marketing, az értékesítési formák megváltoztatása hozhat csak eredeményt.
Tanuld meg tisztelni a méheidet, a fogyasztó közönséget, a minőséget, a becsülettel elvégzett munkádat, hogy eredményes lehess!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése