Tél előtti felkészülésről, a fészek szűkítéséről.

 

   Érdekes világ a méhészek világa!  Figyeljük a naptárt és ha a mutató  eléri a júliust, nekünk elkezdődik  a következő esztendő szigorú számadással, aminek egyik legfontosabb  tevékenysége  a mindenkori következő esztendő termelő méhállományának a biztosítása. A lépések, nem fontossági sorrendben, az állomány  kártevő  gyérítése (atka, nosema, darázsmentesítés, stb.),  erőteljes, életképes  fiatal méhek  biztosítása a szükséges táplálékellátással, majd a téli eleség és nyugalom  megteremtése. 

Első és egyik legfontosabb teendőnk a kártevők elleni védekezés, azon belül is a Varroa destruktor, köznyelven az atka állományának a minimálisra csökkentése. Ha jól számolom, az első fellelés óta majdnem egy fél évszázad eltelt (45 év), mégsem tudtuk igazán hatékonyan visszaszorítani ezt a legkegyetlenebb  eredménypusztítót! Kipróbáltunk már sok mindent, az emberi természetnek leginkább megfelelő rovarirtószereket, amelyekről mindíg kiderült, hogy az emberi szervezetet  is alaposan  és súlyosan károsítják. Károsak nemcsak az alkalmazó méhészre, hanem a méhészeti termékek fogyasztóira is azáltal, hogy a  termékekben  nehezen lebomlóan megmaradnak.  Ennek ellenére most mégis  az atka irtása a legfontosabb tennivalónk, ne várjunk ezzel decemberig, mert akkor már késő lesz!

Nem  feledkezhetünk meg  a  szükséges téli eleség meglétének ellenőrzéséről sem attól függően, hogy  valamennyi lépet benn hagyjuk a fészekben, vagy a szükséges mértékre szükítjük azt. 

Ha  nem szükítünk, akkor most érdemes még legalább 4-, esetleg 6 kg cukorral történő feletetést elvégeznünk.  Azért, mert a korábbi időszakokban gyakorta előfordult, hogy könnyen kristályosodó nektár került begyűjtésre és beérlelésre, amit természetesen csak  tavasszal veszünk észre.  Ha nem szűkítünk, akkor számoljunk azzal, hogy a  szélső lépek tavasszal penészesek lesznek, ezért úgy rendezzük, hogy az esedékes következő éví lépcsere öreg lépjei  kerüljenek oda. Most még megtehetjük, méheink elviselik ezt és átrendezik szállásukat.

Célszerűbb szűkíteni! Az építőkeret mindenképpen kerüljön a lépraktárba, természetesen  a viaszmoly ellen legalább kétszeri kezeléssel, hiszen jövőre  szükségünk lesz rá! Ha fegyelmezettek voltunk, akkor a háromévenkénti  lépcsere kivitelezése megköveteli, hogy két régi és cserére szoruló lépet szintén a léptárolóba tegyük, a harmadik cserelép, főleg ha az mézes bennmaradhat, majd  a jövő tavasszal eldöntjük a sorsát. Ezek után van nekünk be nem töltött 11 cm légterünk, amit saját gyakorlatom  szerint az építőiparban használatos  szigetelöanyaggal kibélelhetünk. Ezeket a behelyezés előtt sérülésmentes műanyag fóliával burkoljuk be, különben a  családok egy-két év alatt tönkreteszik. A felső takarással ráérünk jövő év január végéig!

Ami most már fontos, a családok egér és cickány elleni védelme a rácsok felrakásával. A cickányok előszeretettel fogyasztják a  fürtbe húzódott méheket, amit  a keretfedőn lévő  méhszárnyak tucatjai árulnak el. A cickányok ellen 6,0-6,2 mm  hézag már védelmet ad!  Érdemes visszakeresni a blog 2022.09.23-án  közzétett cikkét a részletekért.

Akinek a kaptárjai alatt un. vizsgálófenék van tálcával, figyelje  a lehullot atkákat, az lenne a jó, ha  most már nem találnánk egyet sem. Azonban számoljunk azzal, hogy elhanyagolt méhészetből rabló családjaink bizony tetemes mennyiségű  atkát képesek begyűjteni! Ha október elején, közepén - az időjárástól függően - a kaptármérlegünk gyarapodást mutat, biztosan ezzel a jelenséggel állunk szemben.  Azonnali  hatékony védekezésre van szükség!

Készítsük elő a szélfogókat, amelyek  a télen is tevékeny, táplálkozó madarakat  távol tartják! 

Madarak! Most van a fecskék vándorlási ideje, eléggé sok  méhet képesek  az útra való felkészülés idején elkapdosni, a mostani károkozásuk veszélyesebb, mint a gyurgyalagok egész évi ilyen irányú tevékenysége!  Ha van időnk, akkor  zajhatással távol lehet őket tartani az alatt az egy-két nap alatt. Ha erre nincs időnk, riasztó madárutánzattal kell őket  jobb belátásra bírni, ami lehet bagoly, varjú, stb.