Mennyire vagyunk felelősek?

 Mennyi a hang terjedési sebessége Magyarországon? Az attól függ! A fizikát jól elsajátító diák azonnal rávágja, hogy 15 Celsius fokú száraz levegőben 340 m/sec.. És méhészkörökben? Méhészkörökben ez legalább 20 év!

Gondoljunk  csak bele,  a múlt század  80-as éveinek a végéig köreinkben az volt a gyakorlat, hogy a kipörgetett mézet szinte azonnal az átvevő felvásárló  kiszállított hordóiba  töltötte legtöbb méhész, mérlegelés után rögtön  pénzéhez jutván kb. egy évre el is felejtette az átvevő fizimiskáját. A rendszerváltásnak nevezett "nagyreménység" a gyakorlaton sokat, a  méhész gondolkodáson semmit sem változtatott, mert úgy gondolta a mézet elóállítók mintegy 99,5 %-a, hogy ezután is így marad! Igen, egy darabig talán így is volt,  csakhogy a semmiből, megfelelő anyagi háttérrel nem rendelkező,  gyorsan meggazdagodni szándékszó felvásárlói csoport ezt máskép gondolta. 1990. elótti időben az állami felvásárló szervezet, központilag biztosított anyagi háttérrel kialakított raktárkészlet birtokában az eladásokat jól tudta irányítani, egyúttal az un. "tervgazdálkodás" keretén belül az árhivatallal egyeztetve előre  közölni tudta a következő évben érvényes felvásárlási árakat. Ennek birtokában a méhész is tudott tervezni, a kialakult gyakorlatnak megfelelően minden kipörgetett méz az állami felvásárló  raktárába került un. "homogenizálásra". Ekkor alakult ki az a mondás méhészkörökben, hogy  "a méhészetből megélni nem lehet, csak meggazdagodni!" Nos hát ma, ebben az esetben a hang terjedési sebessége mintegy 30 év! amit az sem befolyásolt, hogy  kezdeti erőteljes pénzromlás befolyásolta, emelte az un. felvásárlási árakat.   Kialakult a klasszikus vadkapitalista modell, a  kereslet-kínálat hatása. És ez az, amit  talán ha most  elfogad az érdekeltek közül egynéhány!

Időközben az EU-ba való belépésre való felkészülés hatására  a MÉHÉSZET c. lapban megjelent  a felelős szerkesztő Bross Péter  jónéhány  cikke, aki akkor már az akkori elnökség az un.  Intéző Bizottság tagja volt!  A nyilatkozó szakértők, pl. dr.Schieferstein  2001-ben, aztán Laurent Lourdais az EU. mg-i Bizottságának munkatársa, 2005-ben, Giuseppe Lega a legnagyobb uniós eszközgyártó, stb., akik a közeledő veszélyre és a Mo-on kialakult rossz gyakorlatra felhívták a figyelmet. A hazaiak közül dr. Kovács Dezső, Nagy István pécsi méhész, akiknek megjelent az írásuk ezügyben. És ne feledjük, ez a blog sem jött volna létre, ha az itt rövidebben leírt gondolatok az általunk kezdeményezett "Méhészjövő" című rovatban megjelenhetnek! Nem jelenhettek meg! Talán közelebb lennénk a válság megoldásához, ha pl. a "facebook"-on  szinte azonnal nem törlik le az ott felvetett gondolatokat. Ezért és így alakult ki a gyarmati rendszerre hajazó méhészeti tevékenység, pedig a magyar méhész ennél többre képes!

Alacsony a magyarországi mézfogyasztás, a nagyközönség alig ismeri az egyéb méhészeti termékeket, ennek az oka, hogy hiányzott és ma is hiányzik egy mindent átfogó ismeretterjesztés, magyarul a  reklám! Hiányzik a piac igényeinek a felmérése, befolyásolása, elemzése és az értékesítésben való hozzáigazodás!  (Marketing)

Összegezve: a méhészek zöme, az un. érdekvédelmi szervezetet képviselő megválasztott vezetők, sőt az irányító politikai szervezet úgy gondolta és ma is még úgy gondolja, hogy elegedő néhány ezer forinttal "kidugni a szakma művelőinek a szemét!". Rossz a támogatási forma!   Így fordulhatott elő, hogy az un. "Ágazatspecifikus támogatási rendszeren" belüli idétlenkedések miatt , van olyan méhész, akinek  8 db. azaz nyolc  darab szublimáló készüléke van jelenleg!  Manapság a méhészek képzése, továbbképzése tudásszinten a"bányászbéka ülepe alatt van"! Ez valamennyiünk felelőssége, gyenge a szakmai tudás, a közgazdasági -, üzletpolitikai ismeretekről nem is beszélve. Ezért fordulhatott elő, hogy pl. 2015-ben és később is az Európai Unió tagállamai között a magyarországi vegyesmézek  hordós  vételi ára  a legalacsonyabban volt, ill. van! 

Van-e megoldás? Természetesen van! Néhány megoldási változatot felvázoltunk már 2018-ban, 2019-ben és később is. Ugyanazokat leírni mégegyszer bűn lenne! Talán ide kívánkozik az régi  vicc, hogy "ha a kuplerájban nem megy jól az üzlet, akkor nem az ágyakat, hanem a lányokat és a madámot kell lecserélni!"

A kérdés az volt, mennyire vagyunk felelősek a kialakult válságért?  A válasz: nagyon és csak mi vagyunk felelősek az érdektelenségünkkel, az  oda nem figyelésünkkel, mert csak így történhetett meg, hogy az egyesület manapság csupán néhány ember jólétét segíti elő, csak így történhetett meg a felügyeleti szerv, a mindenkori kormányok levegőnek se nézzék a jövőnk, az életünk zálogát a megporzó rovarok többségét adó házi méhet és az azokat gondozó, életbentartó méhészt!