A költségek befolyásolása!
Valami megmozdult!? A méhészeti ágazatot sújtó több éven át tartó válság eredményeként a közösségi hálózaton olvasható bejegyzések végre- valahára olyan véleményeket is tartalmaznak, amelyeknek megjelenése a válság kezdetén tompítani tudta volna a válsághatást! Kesererű ébredés, hogy amikor többszöri véleményalkotás eredményeként a megmaradt méhészek elkezdenek a tevékenység gazdaságosságával foglalkozni, amikor nemcsak az árak, hanem a költségek alakulását is megpróbálják taglalni.
A magyar méhészeti szaklap a "Méhészet" egy véleményem szerint rosszul felfogott célja, hogy tartalma jobbára csak a méhészeti gyártási folyamat elméletével(termeléstechnológia) és gyakorlatával foglalkozzon, azon belül is elsősorban a méz előállításával."Minél több mézet!", ami a világháború befejezése után, az akkor kialakult gazdasági és technológiai fejlettség szintjén még érthető is volt! Lásd Dr. Szövérdi Ferenc erdélyi méhész-szerző sikeres szerzeményét: "Sok mézet!"( Megjelent magyar nyelven 1946. Állami könyvkiadó Bukarest) Az akkori világ gyógyszerhiányban és édesítőszer hiányában szenvedett, ráadásul poltikilag ketté volt osztva! Hazánkban a csatározások befejezése utáni állapotok méhészügyben igencsak siralmask voltak! A gödöllői méhészeti központ az öt év alatt elveszítette méhészkutatóinak zömét, a telep elpusztult, eszközei hiányoztak. Vidéken a falusi kisméhészetek kegyetlenül megsínylették az átvonuló frontot a menekülők és az őket üldöző katonák ismerték a méz energizáló, eü-i hatásait, megszerzésének módját, ennek eredményeképpen az akkor meglévő állomány mintegy fele pusztult ebbe bele.
Jól mutatja itthon a forint bevezetése körüli időben a kialakult mézár Pl: 1 kg kiüvegezett valódi pörgetett mézért 16, esetleg 22,- Ft-ot is megadtak 1946-47-ben!! Összehasonlítás képpen: 1 pár gojzervarrott méretre készült félcipő 24 Ft-ba került! Manapság ez 1200 Ft/kg és kb 320 000Ft a cipő javára!Miért alakult így? Megváltozott a világ, A Globalizációnak nevezett folyamat révén kialakult mézhamisítási és ellátási folyamatban belépett un. mézbőség és a rosszul felfogott fejlesztési elképzelések eredményeként kialakult hazánkban a méhészeti válság!Amihez hozzájárult még kormányzati eredményként az 1 millió új munkahelyteremtés elképzelése, nem gomdolván arra, hogy a mintegy 20000 jegyzett méhész között számtalan un. főállású is találtatik. Ezek természetesen a kialakult körülmények eredményeként tönkrementek. Akik még mradtak, most lassan elkezdenek ébredezni , a közösségi hálón olyan kifejezések jelennek meg a méhészetek fenntartása kapcsán, amelyek azelőtt csak az igazán vájtfülüek szótárában voltk megtalálhatók, az ár mellett pl. költség, költségcsökkentés, láss csodát pl.: amortizáció!, nyereség stb. Amortizáció a mi használatunkban a meglévő használatban lévő eszközök fokozatos csökkenése, megtérülése, pótlásának tervezett üteme és költsége. A mai körülmények között nem jelentéktelen költségösszeg, annál inkább nem mert a mostani méhész sokat költ a "csicsára". Csak egy jellemző példát egyik legnagyobb a beruházások között a pörgető, divat lett a rozsdamentes anyagból készített.Miért? Mert divat! A mézről tudjuk, hogy savas kémhatású és a un. horganyzott lemezből készített pörgető palástja elégtelen gondozás mellett károsodik!
Mondom nem elégséges gondozás mellett!Mivel a pörgetőben a méz csak annyi ideig tartózkodik, amíg lefolyik a palást oldalán és kifolyik a csapon keresztül, ez néhány perc! Természetesen a méz tárolására szolgáló edényzetre ez nem vonatkozik, itt ragaszkodnunk kell a tároláskori előírásokhoz! Az újkori divathoz való ragaszkodás mintegy másfélszeres bekerülési és amortizációs költséget jelent! Érdemes átgondolni!
Érdemes átgondolni még a meglévő üzem- és közgazdasági ismereteinket is, ha azok hiányosak tanfolyamon pótolni és begyakorolni! Eredményre vezethet az önképzéssel megszerzett tudás is.
Ajánlni tudom a Méhészet 2013. novemberi számában(10.old)Méhészeti közgazdaságtan?, majd a 2014 májusi szám(20-21 old.) című irásokat. A novemberi szám címében eredetileg kérdőjel volt(ami kimaradt)mert kizárólag mééhészeti közgazdaságtant én nem ismerek, csak közgazdaságtant, annak néhány irányát. A jövőben nagyon-nagyon szükség lesz rá, ha eredményesen akarunk dolgozni családunk boldogulásáért és nem szeretnénk a másik munkahelyen, vagy nyugdíjból megszerzett jelenleg igen szűkös jövedelmünkből a mézkereskedőnek titulált kizsákmányolók jelenleg sem alacsony nyereségét (profit!) kipótolni, elvéve ugyanezt saját családunktól. lebecsülve tudásunkat munkaráfordításainkat!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése